2009. december 19., 11:39

Tanuló szervezetek és munkavállalóik

Peter Senge: Az ötödik alapelv című könyvében mutatta be a tanuló szervezeteket, és ezzel a művel alakította ki e fogalom mai jelentését.

Fotógaléria

A LifeLong Learning Magyarország Alapítvány jóvoltából megtudhatjuk, a munkavállalók szerint mennyiben igazak a tanuló szervezetek Senge által összegyűjtött jellemzői a hazai vállalatokra, illetve mi jellemzi ezen szervezetek foglalkoztatáspolitikáját.

A magyarországi munkavállalási korú nők körében végzett kutatásból kiderül, hogy a tanuló szervezetek jellemzői közül a leginkább a legelső igaz, azaz hogy alkalmazottaik ismerik jövőképét, hosszú távú céljait, s legkevésbé értenek egyet azzal, hogy munkahelyük támogatja az ő személyes fejlődésüket. Az aktív munkaviszonnyal rendelkezők fele (47%) gondolja úgy, hogy a vállalatuk megfelelően, gyorsan reagál ezekre a változásokra.

Ellentmond egymással a munkával rendelkező és a munkanélküliek véleménye: míg a nem dolgozók egybehangzóan úgy gondolják, volt munkahelyük a legkisebb mértékben sem volt nevezhető tanuló szervezetnek, addig a dolgozók szerint a hazai vállalatoknál közepes elmozdulás tapasztalható a tanuló szervezetek irányába.

Érdekes információk kerültek napvilágra a LifeLong Learning Magyarország Alapítvány kutatásából a hazai tanuló szervezetek foglalkoztatáspolitikájáról. Annak ellenére, hogy általában az ő kapcsolatuk a legfrissebb munkáltatójukkal, úgy tűnik, a legfiatalabb korosztály ismeri legjobban munkahelye jövőképét – azaz az átlagosan idősebbeket alkalmazó cégek erre nem fektetnek elegendő hangsúlyt. Elmondható továbbá, hogy ahol ehhez megfelelő prioritást rendelnek, ott jellemzően a munkahelyeket is könnyebb megtartani.

Úgy fest, a környezetükben bekövetkező változásokra gyorsan reagáló vállalatok előnyben részesítik a fiatalabb munkaerőt. Ez azért van így, mert a gyors reagálás több kreativitást, frissebb információkat, frissebb tudást igényel, mellyel leginkább a legfiatalabbak rendelkeznek.

Az az állítás, hogy kortól függően támogatják a munkavállalók szakmai fejlődését, tanulását, szerencsére nem igaz, az idősebbeknek éppannyira van lehetőségük fejleszteni magukat, mint fiatalabb kollégáiknak.

Érdekes, hogy bár azt gondolnánk, azokon a munkahelyeken, ahol gyakoribbak a szervezeti változások, a munkaviszony-megszüntetések aránya magasabb, ezt a kutatás csak kis mértékben igazolja. Továbbá a piac változásaira gyorsabban reagáló vállalatok esetében sem mutatható ki szokatlanul magas fluktuáció. Tehát sem a gyors reagálás, sem a gyakori szervezeti változások nem jelentenek feltétlenül elbocsátást.

A munkanélküliek legkevésbé azt tartották igaznak volt munkahelyükre, hogy azok támogatják alkalmazottaik személyes fejlődését, fogékonyak az új gondolatokra, illetve elfogadják alkalmazottaik újító ötleteit. Így ez a három jellemző tűnik leginkább kapcsolatba hozhatónak az elbocsátási hajlandósággal.

A tanuló szervezet olyan szervezet, amelyben egyéni és kollektív tanulás, állandó tudásnövelés és tudáshiány-keresés zajlik. Jellemzője, hogy a tudást menedzselve folyamatos fejlődésre, változásra törekszik. Senge szerint az alábbi tulajdonságok alapján ismerhetőek fel a tanuló szervezetek:
  • alkalmazottai ismerik jövőképét, hosszú távú céljait,
  • gyakoriak náluk a szervezeti változások,
  • támogatják alkalmazottaik személyes fejlődését, tanulását,
  • fogékonyak az új gondolatokra, gondolkodásmódokra,
  • a munkahelyi kollektívák újító javaslatait általában elfogadják,
  • alkalmazottaik el tudnak helyezkedni a vállalat jövőképében.

TR

<< Vissza

Hírlevél
Iratkozzon fel heti hírlevelünkre!
Cikk értékelése
(0 szavazat)
Hozzászólások