Térképes kereső (új)
Fotógaléria
|
 |
... Adversum Kft. ügyvezetője, az MLBKT elnökségi tagja szerint szemléletváltásra van szükség mind ügyfél-, mind tanácsadói oldalról, ha a cégek ki akarják használni a tanácsadói segítség erejét.
Egyre több tanácsadóval találkozunk az üzleti és magánélet különböző területein: léteznek pénzügyi, marketing, logisztikai, vezetési tanácsadók, de vannak életvezetési, étrend- és más tanácsadók is.
Joggal merülhet fel a kérdés: valóban szükség van ennyi tanácsadóra? Miért van egyáltalán szükség rájuk?
Annak érdekében, hogy költséghatékony és felelős vállalati döntéseket tudjunk hozni, tudnunk kell, hogy mivel foglalkoznak és mivel érdemes hozzájuk fordulnunk.
Azt gondoljuk, hogy ezekre a kérdésekre hasznos válaszokat kaphatunk, ha a 2003 óta működő logisztikai tanácsadó cég, az Adversum Kft. ügyvezetőjét, Duma Lászlót kérdezzük.
Mit gondol, valóban szükség van manapság tanácsadókra?
Szükség van orvosokra? Azt gondolom, hogy igen. Ugyanígy tanácsadókra, hiszen a vállalatok így tudnak hatékonyan működni. De nem minden problémához kell orvos. Változik a piac, változnak az igények és ehhez alkalmazkodnia kell mindkét oldalnak. Szerencsére egyre több vállalati szakember gondolja úgy, hogy nem kell szégyellni, ha külső segítséget vesz igénybe. Vannak területek, ahol ez elfogadottabb, van ahol még nem.
A logisztika területén is vannak olyan problémák, amelyekben hatékonyan segíthet egy tanácsadó egy gyakorló logisztikai szakembernek, mert nincs rá belső kapacitás vagy akár kompetencia. Azonban vannak olyan kérdések is, amelyhez nem kell tanácsadó. Sokszor kiderül, hogy a tanácsadók több céget láttak, tehát például ismerik az adott cég versenytársait, a piac különböző szereplőit, és mindezek alapján az alkalmazott módszertanaikat folyamatosan fejlesztik és aktualizálják.
Leginkább nem azért kell segítséget kérni egy tanácsadótól, mert nem ért hozzá az adott vállalati szakember. Egyszerűen azért, mert így hatékonyabb. És az üzletben a legtöbbször a pénz beszél.
Ugyanakkor észben kell tartani azt is, hogy nem kell és nem lehet minden kérdéssel tanácsadóhoz fordulni. Vannak olyan vállalati logisztikai problémák, amelyek bizonyos körülmények esetén megoldhatók belsőleg is.
Milyen problémával érdemes ez esetben logisztikai tanácsadóhoz fordulnunk?
A tanácsadók alapvetően komplex, egyedi és egyszeri problémák megoldásában jók. Ha van kellő lelkesedés a vállalati szakemberben és a cégben változásra képes munkatársak dolgoznak, akkor legfeljebb módszertani segítségre van szükség, amely egyszerűbb esetben kis utána olvasással megszerezhető, így nincs szükség tanácsadási projektre. Azonban ha ez nincs meg, vagy a cég kompetenciáihoz képest gyökeresen eltérő problémával találkozik, érdemes a tünetek felderítése után tanácsadót bevonni az okok megállapításához.
Találkoztunk olyan céggel, amelyik azt gondolta, hogy egy raktári rendszer megtervezéséhez nincs szüksége külső segítségre és belső kompetenciák segítségével meg tudja oldani a problémát. Egy ilyen komplex feladat esetén erre kis esély van, amely megmutatkozott az elkészült raktár minőségében és a később ráköltendő fejlesztési összegekben.
Joggal merül fel a kérdés, hogy mi alapján tudja megállapítani a feladat bonyolultságát a döntéshozó. Egy vállalati szakembernek törekednie kell arra, hogy a munkája során felmerülő problémákkal kapcsolatban minél nagyobb tudásra tegyen szert. Olvasson cikkeket, látogasson konferenciákra, szívja magába a tudást, mert így biztosítható az, hogy el tudja dönteni, hogy egy adott probléma megoldásához van-e elegendő vállalati kapacitás és kompetencia vagy hatékonyabb lenne külső szakértőt bevonni.
Hogyan érdemes tanácsadót választani? Mivel készüljünk annak érdekében, hogy a lehető leghatékonyabb megoldást kapjuk problémánkra?
Először is tudnunk kell, hogy milyen problémáink vannak a cégen belül. Össze kell szednünk ezeket és kiválasztani, hogy melyikkel kapcsolatban kérünk segítséget. Majd ha tanácsadót keresünk, akkor természetesen igyekezzünk meggyőződni kompetenciájáról különböző módokon. Nyilván segíthetnek a referenciák, ügyfélvélemények böngészése, de fontos lehet annak megállapítása is, hogy egy nyelvet beszélünk-e.
Erre alkalmas lehet, ha ugyan összeszedjük a problémacsoportokat, de a tanácsadónak csak a tüneteket adjuk elő. Ha erre válaszában hasonló problémacsoportokat nevez meg, akkor hasonlóan gondolkodunk. Ha nagyon más problémacsoportokat nevez meg, akkor elképzelhető, hogy valamit nagyon félrenéztünk és sok újat tud nekünk mondani. Amennyiben azonban a kettő közötti eset áll fenn, elképzelhető, hogy nem érdemes együtt dolgozni.
Egy másik fontos dolog a függetlenség kérdése. Ha egy bizonyos szoftvert vagy állványrendszert forgalmazó cég nyújtana tanácsadást nekünk, vagy tervezné meg raktári rendszerünket, akkor éljünk a gyanúperrel, hogy a saját megoldását akarja eladni nekünk és nem a mi cégünk számára megfelelő megoldást. Itt mérlegelnünk kell, hogy mire van szükségünk, számít-e a tanácsadói munka függetlensége az adott kérdésben, vagy megbízunk egy értékesítés orientált tanácsadásban is.
Az előzőekben láthattuk, hogy milyen lépéseket érdemes a vállalati szakembereknek tenniük saját érdekükben. Miben kell a tanácsadóknak változtatniuk, ha a piacon akarnak maradni?
Láttuk az előbb, hogy vannak olyan feladatok, amelyeket a cégek saját maguk is el tudnak végezni, nincs szükség tanácsadókra. Ha ilyen esetben tanácsadói segítséget használunk például a legfontosabb problématünetek összegyűjtésére, akkor az a cég számára nem költséghatékony, a tanácsadó pedig nem azzal foglalkozik, amihez a legjobban ért.
Ezzel kapcsolatban mi például a következőt tettük: létrehoztunk egy dobozos terméket Logisztikai Cégröntgen néven, amelybe beleraktuk logisztikai mérési módszertanainkat. Ezt a csomagot oda tudjuk adni a cégnek és ezzel a vállalati szakember néhány belső munkatárs segítségével saját maga le tudja mérni a cég logisztikai rendszerét, megkapja a rendszer legfontosabb mutatóit egy egyedi tanácsadás árának töredékéért.
A tanácsadóknak tehát arra kell törekedniük, hogy minél több, a vállalatok logisztikai szakemberei által emészthető formában elérhető tudást osszanak meg. Ha nem így teszik, akkor a tanácsadót a cégek nem arra használják, amire való és könnyebben csalódnak benne, hiszen vagy túl könnyű feladatra alkalmazzák, amely nem költséghatékony, vagy egy kevéssé lehatárolt, nem jól specifikált feladatot adnak neki, amely se a cégnek se a tanácsadónak nem jó. A tudásmegosztás hatására viszont a vállalati szakemberek „képben lesznek” és a megfelelő problémákkal fordulnak majd tanácsadókhoz, hatékonyan megoldva így a problémáikat.
Azt gondolom, hogy mi elindultunk ezen az úton. Jelen pillanatban a honlapunkon (www.adversum.hu) több logisztikai témájú, gyakorlati problémára megoldást adó rövid írást olvashatnak az érdeklődők, sőt indítottunk egy ingyenes online tréninget is, amelyben 12 héten keresztül küldjük a hasznos, gyakorlatias, ám szemléletformáló tippeket.
Azt az elvet vallom, hogy amikor ilyen nehéz időszakban van mindenki Magyarországon, akkor inkább apró tűszúrásokkal kell gyógyítani, mint drasztikus és ezáltal drága beavatkozásokkal. Tehát jól körülhatárolható problémákban kell gyakorlatias segítő kezet nyújtani – mi így alkalmazkodunk a piac elvárásaihoz.
TR
